Szabadság

szabadsagSok téveszme kering és rengeteg a félreértés ebben a témában. Nézzük mi a valóság!

Milyen esetekben és mennyi szabadság jár a munkavállalónak?

A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap, ami a munkavállaló életkorának előrehaladtával sávosan növekszik, így a 45. életév betöltésével már 30 munkanapra emelkedik.

A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:

  • a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;
  • a szülési szabadság tartamára;
  • a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére;
  • a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára;
  • a tartalékos katonai szolgálat idejére, és
  • minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.

Kinek és milyen mértékű pótszabadság jár?

Itt fontos megemlíteni, hogy a munkáltató és a munkavállaló a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben a lentieken túlmenően egyéb pótszabadságban is megállapodhatnak.

A fiatal (18. életévét még be nem töltött) munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
A jogalkotó méltányolja, hogy a gyermekek nevelése jelentős többletidőt és energiaráfordítást igényel a szülők részéről, ezért erre a célra plusz szabadságot biztosít a következők szerint: A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a tizenhat évesnél fiatalabb

  • egy gyermeke után kettő,
  • két gyermeke után négy,
  • kettőnél több gyermeke után összesen hét

munkanap pótszabadság illeti meg.

Évenként öt munkanap pótszabadság jár a vak munkavállalónak és ugyanennyi pótszabadság illeti meg a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, illetve az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát eltöltő munkavállalót.

Fontos további szabály, hogy ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött, részére a szabadság arányos része jár, valamint ha a rendes szabadság kiszámításánál töredéknap keletkezik, a fél napot elérő töredék egész munkanapnak számít.

Hogyan történik a szabadság kiadása?

Alapvetően téves az a gondolkodásmód, miszerint a szabadságot a "munkavállaló veszi ki". A Munka Törvénykönyve ugyanis kimondja, hogy a szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg.

Garanciális szabály, hogy az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, valamint a szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell.

További fontos szabály, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató ez alól két pontosan körülhatárolt esetben tehet kivételt:

  • Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig;
  • a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül adja ki a szabadságot, ha az esedékesség éve eltelt. Ilyen eset például, amikor a GYES-ről visszatérő kismamának a munkába állásakor ki kell adni az őt megillető szabadságot.

Jár-e betegszabadság a munkavállaló részére és milyen egyéb munkaidő-kedvezmények illetik meg a munkavállalót?

A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. Ezen időtartamra a munkavállaló részére távolléti díjának 70 százaléka jár.

A munkavállalót a következő munkaidő-kedvezmények illetik/illethetik meg:

  • A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg;
  • A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra; ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár;
  • A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg

- a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;
- a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt;
- a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében;

  • Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát;
  • A tartós ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli szabadságot köteles engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást személyesen végzi;
  • A munkavállalónak - kérelmére - egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít.

Milyen esetekben lehet pénzben megváltani a szabadságot?

A szabadságot pénzben megváltani a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor lehet, akkor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nem lehet. Sok esetben lehet hallani, hogy a munkáltató a "sok munkára való hivatkozással" nem adja ki a munkavállaló szabadságát és azt vagy pénzben megváltja/kifizeti vagy pedig utólag "lepapírozza", mintha a munkavállalónak a szabadságot kiadta volna. Ez a gyakorlat egész egyszerűen téves és jogszabályellenes. Nem is beszélve arról, hogy a munkáltatónak is az az érdeke, hogy a munkavállaló friss és kipihent legyen, mivel így jobban tud koncentrálni a munkájára.

A szabadsággal kapcsolatban milyen nyilvántartási kötelezettség terheli a munkáltatót?

A munkáltató köteles nyilvántartani a munkavállalók szabadságának kiadásával kapcsolatos adatokat.
A nyilvántartásokat a területi munkaügyi felügyelőségek munkatársai rendszeresen ellenőrzik. Szabálytalanságok esetén számos intézkedést tehetnek, például jogosultak munkaügyi bírság kiszabására.

Forrás: Profession.hu

További kérdés esetén keresd jogi tanácsadónkat!