Részmunkaidő, alkalmi munkavállalás

reszmunkaidoA részmunkaidő, illetve a többi atipikus foglalkoztatási forma annak ellenére, hogy könnyítenék a munkaerőpiacra háruló terheket, mégsem szokványosak a hazai gyakorlatban, mert az atipikus megoldások még nem váltak elterjedtté a magyar gazdaságban.

Mire figyeljünk, ha mégis valamilyen atipikus foglalkoztatási formában keresünk munkát, vagy ha a teljes foglalkoztatást követően a munkaadótól részmunkaidőre vonatkozó ajánlatot kapunk?

Tágabb értelemben a jogirodalom minden olyan munkavégzési formát az atipikus foglalkoztatás körébe sorol, ami nem határozatlan tartamú, teljes munkaidejű munkaviszony. Pl.: a részmunkaidő, a bedolgozói munka, a távmunka, az önfoglalkoztatás, a határozott idejű munkaszerződéssel történő foglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzés, az alkalmi munkavállalás, a megbízási/vállalkozási szerződéssel létrejövő jogviszonyok mind-mind atipikus foglalkoztatási formáknak minősülnek.

Részmunkaidő - minden időarányos

Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetén a munkaszerződésben külön meg kell egyezni abban, hogy a foglalkoztatás részmunkaidőben történik és a munkabér meghatározásánál az időarányosság elve az irányadó.

A részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló teljes jogú biztosított, tehát az általános szabályok szerint illetik meg az ellátások. A fentiek alól a szolgálati idő jelent kivételt. *

Jelenleg a Parlament előtt van egy, a részmunkaidős foglalkoztatást megkönnyítő törvénytervezet. Ennek értelmében a közszférában kötelező lesz részmunkaidőben foglalkoztatni 2010. január 1-jétől a gyes-ről, gyed-ről visszatérőket, ha kérik.

A határozott idejű munkaviszonynál nincs rendes felmondás

Ha a felek határozott idejű munkaszerződést kötnek, akkor a munkavállaló a határozott idő lejártáig köteles a munkáltató rendelkezésére állni és utasításai szerint munkát végezni. A határozott időre szóló munkaviszony ugyanis csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással, illetőleg próbaidő kikötése esetén azonnali hatállyal szüntethető meg. Ennél a foglalkoztatási formánál tehát nem illeti meg a munkavállalót a rendes felmondás joga.

A munkaerő-kölcsönzés esetén a felmondási idő 15 nap

A munkaerő-kölcsönzés több szempontból is közkedvelt a munkáltatók körében és egyre elterjedtebb a gyakorlatban. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat az Mt. tartalmazza, azonban több olyan a munkaviszony megszűnését érintő speciális rendelkezés is van, amellyel nem árt, ha tisztában van a munkavállaló.

A kölcsönbeadó munkáltató felmondással megszüntetheti a munkaviszonyt akkor is, ha 30 napon belül nem tudta biztosítani a munkavállaló megfelelő foglalkoztatását. Az Mt-ben előírt 30 naphoz képest a felmondási idő mértéke munkaerő-kölcsönzés esetén csak 15 nap.

További eltérő szabály, hogy a kölcsönbeadó által közölt felmondás esetén - a felek eltérő írásbeli megállapodása hiányában - a felmondási idő tartama alatt a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól.

Az alkalmi munkavállalás: évente maximum 90 nap

Az AM könyvvel történő foglalkoztatásnál munkaviszony jön létre a munkáltató és a munkavállaló között. A munkáltatónak a munkavégzés befejezésekor kell naponta a közteherjegyet a megfelelő rovatba beragasztani, és ezt követően azt aláírásával kell érvényesítenie. Ennek azért van különösen nagy jelentősége, mert a felek a szükséges járulékokat a közteherjegy lerovásával fizetik meg.

Fontos további szabály, hogy a munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig, valamint egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig létesíthet AM könyvvel munkaviszonyt.

A megbízási/vállalkozási szerződés: a munkajogi szabályok nem terjednek ki a munkavállalóra

A megbízási/vállalkozási szerződéssel létrejövő jogviszonyt szokták a szakirodalomban munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak is nevezni. Ha a munkáltató ezt a fajta foglalkoztatási formát ajánlja fel a munkavállaló részére, akkor a munkavállalónak mindenekelőtt tisztában kell lennie azzal, hogy ebben az esetben az Mt. hatálya és ezáltal a munkavállalót védő munkajogi szabályok nem terjednek ki rá.
Továbbá ebben az esetben a foglalkoztatott személyt számlaadási kötelezettség is terheli, és különös hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a felek között létrejött szerződés ne minősülhessen munkaviszonyt leplező, színlelt szerződésnek.

Jelen cikk terjedelme nem teszi lehetővé a témával kapcsolatos részletes jogszabály ismertetést és tájékoztatást, ezért kérjük vegye figyelembe, hogy minden egyedi ügyben adott tanácshoz az eset összes körülményeinek ismerete szükséges.

* A jogszabályi rendelkezések szerint amennyiben a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében - ide nem értve a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) értelmében teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat - elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe.

Forrás: Profession.hu