Munka törvénykönyve - a legfontosabb változások

Kedden fogadta el a parlament az új munka törvénykönyvet, amely 2012. július 1-jén lép hatályba. A legfontosabb változások tömören.

Visszatérés gyesről. Visszalépett a kormány a gyedről/gyesről visszatérő kismamák felgyülemlett szabadságánál, így az eredeti javaslathoz képest mégsem lehet majd pénzben megváltani a napokat, hanem továbbra is ki kell majd adni rögtön a szülés után visszatérve.

A gyerek 3 éves kora előtt visszatérő kismamák eddigi teljes védettsége viszont megszűnik, de csak különleges esetben lehet majd őket kirúgni, példdául ha a dolgukat szándékosan vagy súlyos gondatlanságból nem végzik el. Hasznos lehet, hogy a visszatérő kismama kérésére a munkaadónak kötelessége őt részmunkaidőbe visszavenni (eddig csak lehetőségként szerepelt).

Csak este 6 óra után jár pótlék. Többműszakos munkarendben dolgozóknak rossz hír, hogy átalakul a pótlékok fizetése. Csak a 18-6 óra közötti munkát köteles a munkaadó 30 százalékkal többel honorálni. Újdonság, hogy a munkaadó beépítheti a pótlékot az alapbérbe vagy havi átalányt állapíthat meg. Ebben az esetben mentesül az extra pénz kifizetésétől.


Pótszabadság mindkét szülőnek. Az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján legfeljebb tíz nap pótszabadság jár. Fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz (ez már január 1-től így lesz).
A húsznapos alapszabadság és a kor után járó pótszabadságok akár egyharmada is átvihető a következő év végéig, ha ebben megállapodik a munkáltató és a munkavállaló.

Nő a túlóra maximuma. Nő - a jelenlegi 200-ról 250 órára - a rendkívüli munkaidő (túlóra) éves korlátja, kollektív szerződésben a jelenlegihez hasonlóan legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni.

Csökken a minimális pihenőidő. A napi pihenőidő az eddigi minimum 11 óráról 8 órára csökken, vagyis ennyi időnek kell eltelnie két munkavégzés között.

Fel lehet mondani a határozott idejű munkaszerződést. A szabályozás szerint a munkaviszony közös megegyezéssel, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással szüntethető meg, utóbbi a rendkívüli felmondás jogintézményét váltja fel. Nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást a próbaidő alatt. Az új Mt. lehetővé teszi szélsőséges esetben a határozott idejű szerződés felmondását, de indokolni kell.

Újdonság a munkavállalói biztosíték. Annak a munkavállalónak, aki "munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít", a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.

Megszűnik az egységes minimálbér. Újdonság az is, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű minimálbért állapíthat meg. A kötelező legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait.

Nagyobb a munkavállalói kártérítési felelősség. A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni.

forrás: http://rhea.jobpilot.hu/palyacsucs/index.php/munkajog/munkajog/49-munkajog/4460-itt-az-uj-munka-toervenykoenyve-a-legfontosabb-valtozasok.html